A rendszer ellenzéke

A 21.századi szocializmusért

Marosán Györgyre emlékeztünk

marosangyorgySokan vélekednek úgy, hogy a múlttal nem érdemes törődni, hiszen nincs már jelentősége és csak az számít, ami  van. A Népi Front tagjai és szimpatizánsai azonban nem osztják ezt a véleményt. Bár jól tudjuk, hogy célunk a jövő szocializmusa, küzdelmünket pedig napjaink égető társadalmi problémái tematizálják, mégis vannak az évnek olyan napjai, amikor megállunk egy percre és megemlékezünk kommunista elődeinkről. Miért? Azért, mert hisszük, hogy múlt nélkül nincs jövő. Az ő példamutató, harcos életútjuk nem csak bátorítást, hanem fontos politikai tapasztalattal is gazdagíthatja azokat, akik 2014-ben is meggyőződéssel szorítják kezükben a vörös lobogót. A rendszerváltás után a munkásmozgalom egykor meghatározó figuráinak emléke halványulni kezdett. Sem a hálátlan utókor, sem pedig a 89 utáni kommunista baloldal nem fordított kell energiát emlékük ápolására. A Népi Front ezt a hiátust pótolja: Marosán Györgyre, a munkásmozgalom kiemelkedő alakjára emlékeztünk a Farkasréti temetőben születésének 106. évfordulóján. Beszédet mondott Mendel Lajos, pártunk tagja.

Marosán György 1908. május 15-én látta meg a napvilágot Hosszúpályiban. Népes, de rendkívül szegény családba született bele. Csupán 6 éves volt, amikor édesapja öngyilkosságot követett el és mivel édesanyja nem tudta ellátni gyermekeit, Marosán György testvéreivel együtt árvaházba került. Nagyon fiatalon megtapasztalta a nyomor minden kínját. Kenyérhez alig jutott, húst csak hetente egyszer kapott. Ilyen körülmények között köszöntött rá a Tanácsköztársaság 133 napja, mely örök nyomot hagyott életében.

A kommün bukása utána Nagyváradra került fivérével, ahol papokat és tanítókat nevelő román-görög katolikus iskolába helyezték őket. Egyikük sem akart pap lenni, ezért elszöktek az intézetből. Marosán végül Steiner Viktor pékmesternél lesz inas. Itt került kapcsolatba a munkásmozgalommal: tagja lett a Sütőmunkások Szakszervezetének és eljárt a munkásotthon irodalmi köreibe is, ahol megismerkedett József Attila, Ady Endre és Petőfi Sándor műveivel.

20 évesen, 1928-ban belépett a Szociáldemokrata Pártba. Mozgalmi munkája miatt többször került a Horthy- rendőrség látókörébe, hosszabb-rövidebb ideig börtönbe is került, 1941-45 között pedig illegalitásba vonult.

Hazánk felszabadulása után a szociáldemokrata párt színeiben részt vesz az Ideiglenes Nemzetgyűlés előkészítésében és fáradhatatlanul dolgozik az SZDP  újjászervezéséért. A Kéthly Anna, Peyer Károly által fémjelzett jobboldali szociáldemokrata vonallal ellentétben Marosán György és Szakasits Árpád támogatja a Magyar Kommunista Párt és az SZDP egyesülését. 1948 júniusában a két párt egyesüléséből létrejött Magyar Dolgozók Pártjának első kongresszusán Marosánt főtitkárhelyettessé választották. A következő évben radikális fordulat következett be a politikai életben: elkezdődtek a Rákosi-féle törvénysértések, a koncepciós perek, kibontakozóban volt a személyi kultusz.. Elsőként a népszerű kommunista politikust, Rajk Lászlót tartoztatták le, majd utána következett Szakasits Árpád. Marosánt 1950. július 6-án éjjel 12 órakor tartoztatták le. Személyesen Péter Gábor, az ÁVH első embere ment el érte.

Rákosi Mátyás börtönéből csak 1956. március 29-én szabadult. Politikai rehabilitációja után 1956 szeptember 1-jén miniszterelnök-helyettesként dolgozott tovább. Az 56-os őszi események során kitartott kommunista meggyőződése mellett és Kádár János oldalára állt. Kiemelt szerepet játszott a konszolidációban, a törvényes rend helyreállításában. 1962-ben politikai és erkölcsi okok miatt lemondott az MSZMP Politikai Bizottságában betöltött tagságáról, a Központi Bizottság titkári posztjáról és nyugdíjba vonult: erős kritikával illette azokat a pártvezetőket, akik mind inkább elszakadva a tömegektől, nem a szocializmus építésén, hanem politikai karrierjük érdekében dolgoztak. A Kádár-rendszerben is meglévő (nagyságát tekintve azonban a mainál sokkal kisebb) korrupció, némely fontos posztot betöltő vezető individualista, karrier-centrikus mentalitása miatt Marosán joggal érezhette úgy, hogy az MSZMP nem tanult az 50-es évek hibáiból és ez végül veszélybe sodorja a szocializmust. Igaza lett, hiszen 1989-re az MSZMP reformer, kispolgári vezetői maguk tették sírba az országot 33 éven át vezető pártot.-

marosanmegemlekezes2014Marosán György életének utolsó fontos politikai szereplése 1989. december 17-én volt: ő nyitotta meg a megújult MSZMP XIV. kongresszusát. Ezen a napon alapították meg a napjainkban Magyar Munkáspárt néven futó szervezetet azok a kommunisták, akik nem értettek egyet az MSZMP októberi feloszlatásával.  A kommunista párt újjászervezésében oroszlánrészt vállalt  Ribánszki Róbert, Marxista Egységplatform elnök), Puja Frigyes, a Kádár-kormány egykori külügyminiszter, Grósz Károly, Dóczé Kálmán nagykövet és Berecz János, az Összefogás az MSZMP-ért platform vezetője. A XIV. kongresszuson Marosán Györgyöt a küldöttek a Munkáspárt Központi Bizottságának tiszteletbeli elnökévé, míg Thürmer Gyulát a párt elnökévé választották.
Marosán György élete tragikusan zárult: régi-új pártja elhanyagolta, a Thürmer-féle vezetés nem tartotta vele kapcsolatot, hiába választották meg őt tiszteletbeli elnöknek. A Központi Bizottság üléseire sem hívták, tanácsára, tudására nem tartottak igényt. A párt fiatal, akkor 36 éves elnöke nem kért a már idős, de fontos élettapasztalattal rendelkező Marosánból. A Munkáspártban dúló belharcok következtében nem csak ő, hanem Thürmer Gyulát és támogatóit bíráló elvtársak - a párt alapító tagjai, ifjúsági vezetői, és sok ezer egyszerű, de tenni akaró tag - is a partvonalra kerültek, elhagyták a szervezetet.

Marosán temetésén a Munkáspárt hivatalosan nem vett részt, ennek ellenére kommunisták ezrei vettek tőle végső búcsút 1992 telén. A Népi Front ápolja és őrzi a XX. század munkásmozgalmának nagyformátumú és egyik legkarizmatikusabb harcosának emlékét.

Népi Front

Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg az ismerőseiddel!

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

csatlakozznf1

Facebook Twitter RSS Feed 

Íratkozzon fel hírlevelünkre!

Lájkoljon minket a facebookon!

Megmozdulások

frontoldallogo
szolidaritasialap


 

redmail