A Tanácsköztársaságról-Katona Gábor beszéde

DSC00670

A Népi Front Tanácsköztársaság-flashmobján Katona Gábor elvtárs, a Népi Front Országos Választmányának tagja mondott beszédet, amelyet az alábbiakban teszünk közzé.

Kedves Elvtársak!

Ma kilencvennégy éve 1919 március 19-én A magyar történelem egyik legdicsőségesebb eseményére emlékezünk:az I.világháború harcterein ép csak elhallgattak a fegyverek,Európa elnyomott népei szabadságot,önrendelkezést követeltek. Az Osztrák Magyar Monarchia szétesett apró nemzetállamokra. Magyarországon 1918 Október23-án Gróf Károlyi Mihály vezetésével megalakult a Magyar Nemzeti Tanács. A Király IV. Károly November 13-án lemondott,elismerve a nemzeti tanácsot. Az országban kaotikus állapot alakult ki, a hadsereg szétzüllött,a gyárakban a termelés akadozott, hiány volt élelmiszerekből,fűtőanyagokból az országban forradalmi helyezet alakult ki. Az Antant magyarországi missziójának a vezetője 1919 Március 20-án átadta a magyar kormánynak a béke-konferencia döntéséről szóló dokumentumot, amely az átadójáról elnevezve Vix-jegyzék néven vált híressé. Károlyi és a nemzeti tanács elfogadhatatlanak tartották a jegyzékben foglaltakat, ezért lemondtak, átadva a hatalmat a kommunisták és a szociáldemokraták egyesülése során létrejött Magyarországi Szocialista Pártnak. Március 21-én Garbai Sándor és Kun Béla kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Április 2-án megjelent  a "tanácsköztársaság alkotmánya" amely kimondta:célja a kapitalista társadalmi rend felszámolása és a szocialista társadalmi rend megteremtése. Április 7-énválasztásokat tartottak az országban,a választójog minden 18.életévét betöltött férfira és nőre egyaránt vonatkozott.(Magyarországon először most szavazhattak nők). Bevezették a 8 órás munkaidőt, közösségi tulajdonba vették a gyárakat, bankokat,bányákat,termőföldeket. Az iskolákban megszüntették az egyház befolyását. Csökkentették a lakbéreket, proletár családok költöztek a nagypolgári lakásokba. Általános bérrendezés keretében jelentősen nőttek a munkáscsaládok jövedelmei. Az Antant mivel megijedt a kommunisták erősödő népszerűségétől,Budapestre küldte az angol Smudts tábornokot hogy próbálja rávenni a kormányt a békeszerződés feltételeinek elfogadására. A misszió sikertelenül végződött,az antant szabadkezet adott a cseh és a román kormánynak Magyarország megtámadására. A román haderő április 16-án átlépte a demarkációs vonalat, a hónap végére elérték a Tisza vonalát. A csehek Miskolc-Sátoraljaujhely vonaláig nyomultak előre. A kommunista-szocialista kormány azonnal kidolgozta a megszállt területek felszabadításának tervét, növelték a vörös hadsereg létszámát és ellentámadásba mentek mely során a lengyel határig visszaverték a cseh agresszorokat. Sok évszázad után először fordult elő, hogy a magyar hadsereg önerőből sikeres harcolt az ország területi integritásáért. Az antant ultimátummal fordult a magyar kormányhoz, követelve hogy vonuljanak ki Felvidékről,cserébe megígérték, hogy a románok kivonulnak a Tiszántúlról. A kormány hosszas vita után elfogadta az ultimátumot,julius 30-án megkezdték a kivonulást azonban a románok nem mozdultak a Tisza vonalától. Egyértelművé vált, hogy az imperialista hatalmak hazudtak, egy szavuk sem volt igaz. A Felvidék feladása demoralizálta a vörös hadsereget, sok főtiszt ott hagyva csapatait egyszerűen haza utazott, vagy átállt a szerveződő ellenforradalmárokhoz, így a románok elleni támadás eleve kudarcra volt ítélve. A románok átlépve a Tisza vonalát akadálytalanul nyomultak előre egészen Budapestig. A kormány lemondott, vezetői külföldre távoztak, az őket követő polgári kormány minden kommunista rendeletet visszavont. Következett több mint két évtizednyi fasiszta diktatúra!


Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg az ismerőseiddel!

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter