A rendszer ellenzéke

A 21.századi szocializmusért

Szakképzés: szétverve

munkasokAzzal csábítják Magyarországra a befektetőket, hogy jól képzett munkaerő várja őket. Vajon tényleg ez az igazság? Mikor létrehoznak egy üzemet, (pl. Mercedes, Audi, stb.) akkor derül csak ki, hogy ez csak mítosz: ha a gyáraknak szakképzett munkaerőre van szükségük, akkor azt valójában maguknak kell kiképezni. A legfőbb probléma az, hogy a szakmunkásképzőben gyakorlati oktatás alig van (az egyik iskolában például a hegesztő-tanulók azért nem hegesztenek, mert az intézménynek nincs pénze gázra). A hazai szakmunkásképzés színvonalának drámai romlása ellen próbálnak hatékonyabb képzési struktúrát bevezetni. Divatos lett manapság például a Nyugaton jól működő „német duális képzésre” hivatkozni. Úgy tűnik, feledésbe merült, hogy nálunk már Kádár-rendszerben is ilyen volt a szakképzés: a szakiskolában a diákok elméleti és műveltségi tantárgyakat tanultak (esetleg volt a szakiskolának tanműhelye, ahol a diákok jól képzett szakoktatóktól gyakorlati oktatásban részesültek), a gyárakban, szövetkezetekben pedig gyakorlatban is megismerték választott szakmájukat (ösztöndíjat, fizetést kaptak). Magyarországon a rendszerváltás után a gyárak, szövetkezetek vagy megszűntek, vagy magánkézbe kerültek és ennek óriási hatása volt a szakmunkásképzésre is: a cégek többsége ugyanis a gyakorlati szakképzést csak akkor vállalták, ha azt a diák vagy szülei fizették. A szakiskolai tanműhelyek pedig pénz hiányában nem tudnak működni, ugyanis az elmúlt 25 évben az egészségügy mellett az oktatás az a terület, ahonnét a kormányok a legtöbb forrást kivonták.
Nagyon sok szakmában csak OKJ-s képzés van, a képzők sem mindig megfelelőek. Röviden kifejezve: a magyar szakmunkásképzést szétverték. Néhány cégnél jelenleg is zajlik gyakorlati oktatás, viszont az elméleti képzés nagyon leszűkül, a tanulók csupán alapvető ismereteket szerezhetnek. Ez viszont óriási veszélyt hordoz magában: ha a gazdasági helyzet úgy alakul, hogy csökken (vagy megszűnik) a kereslet abban a szakmában, amire képesítést szerez a tanuló, akkor elméleti átfogó ismeretek nélkül nehezebb lesz majd másik szakmát szerezni. Nehezebbé válik a munkanélküli dolgozók átképzése, így az esély is kevesebb arra, hogy visszatérhessenek majd a munka világába.

Rónai Katalin, Népi Front alelnöke

Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg az ismerőseiddel!

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

csatlakozznf1

Facebook Twitter RSS Feed 

Íratkozzon fel hírlevelünkre!

Lájkoljon minket a facebookon!

Megmozdulások

frontoldallogo
szolidaritasialap


 

redmail